Magánszemélyeknek fontos információ, hogy jelentős változás történt a személyi jövedelemadó törvényben.

2017. január 1-től bármely ingatlan (lakó és nem lakó ingatlanok egyaránt) értékesítéséből származó jövedelem a szerzés évét követő ötödik évtől kezdődően adómentessé válik (korábban ez a nem lakó ingatlanok esetében 15 év volt).

Miért érdemes adótanácsadót bevonni ingatlan értékesítés és akár már vásárlás vagy egyéb módon történő megszerzés (öröklés, ajándékozás) esetében?

Az adókulcs mértéke 15 %, illetve általában az ingatlan ügyleteken elért jövedelem mértéke is jelentős. Az adótanácsadó segítséget tud nyújtani

- a jövedelemszerzés időpontjának meghatározásában,

- a szerzési érték megállapításában, hiszen az eltér a vagyonszerzés módja függvényében,

- az adóköteles jövedelem meghatározásában, amennyiben 5 éven belül kerül eladásra az ingatlan, mivel nem feltétlen a teljes összeg után kell adót fizetni.

- az adófizetési kötelezettség évének megállapításában.

Öröklés esetén már az ingatlan megszerzésekor érdemes adótanácsadóhoz fordulni, mert a szerzési érték meghatározása nagyban befolyásolja a későbbi értékesítés során felmerülő adókötelezettség mértékét, melyet utólag már nem tud módosítani.

Adótanácsadó kollégáink szívesen segítenek a felmerülő ingatlan ügylet esetében! Forduljon koordinátor munkatársainkhoz bizalommal!

Módosította a kormány a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló rendeletet, így 2017. január 13-ától megint csak 9 forintos kilométerpénzt kell fizetniük a munkáltatóknak.

Kilométerenként 15 forintnak csak a 60 százaléka jár kötelezően, míg további 6 forintot a munkáltató jóindulatától függően, mérlegelési jogkörében nyújthat a jogosultaknak a munkahely és a lakó- vagy tartózkodási hely között közforgalmú úton mért oda-vissza távolság figyelembevételével a munkában töltött napokra számítva.

A KKV-k beruházási adóalap-kedvezményével kapcsolatban 2017-től megszűnt az adózás előtti eredmény csökkentésének 30 millió forintos korlátja (a pozitív adózás előtti nyereség lesz a felső határ). 

Mi a KKV beruházási adókedvezmény?

Új eszköz beruházásnál bizonyos esetekben a törvény lehetőséget biztosít arra, hogy a beruhá
zás költségét kétszer érvényesítsük az adóalapban. Ezzel a beruházás értékének a 10 %-a visszaigényelhető

 Például 2016 február 1-én 20 millió forint értékű műszaki gépbeszerzés egyszer a hasznos élettartam során az amortizáció költségeként csökkenti az adóalapot, másodszor egy összegben érvényesíthető a társasági adóalapban csökkentő tételként, a beruházás évében. Ez 2 millió forint társasági adómegtakarítást jelent az adott cégnél, amennyiben igénybe veszik a kedvezményt.

Miért érdemes adótanácsadóval felülvizsgáltatni a kínálkozó társasági adókedvezmény lehetőséget és feltételrendszert?

A beruházások minősítése a legtöbb esetben nem egyértelmű, emiatt fel sem merül az adókedvezmény igénybevételének a lehetősége a vállalkozásnál. Ráadásul a törvényben foglalt kedvezmények csak akkor vehetőek igénybe, ha az irányadó uniós rendeletben foglaltalt feltételeknek is megfelel az adózó, valamint a tevékenysége.

Forduljon koordinátor és adótanácsadó munkatársainkhoz bizalommal!

Alább négy pontban összefoglaltuk a január 1-től hatályba lépett legfontosabb társasági adót érintő változásokat.

- A korábbi 10, illetve 19 százalék helyett egységesen 9 százalék lett a társasági adó mértéke.

- A KKV-k beruházási adóalap-kedvezményével kapcsolatban 2017-től megszűnt az adózás előtti eredmény csökkentésének 30 millió forintos korlátja (a pozitív adózás előtti nyereség lesz a felső határ). A kedvezményről további hasznos infromációt az alábbi linken talál: Beruházási adóalap kedvezmény

- Új kedvezményként csökkenti az adózás előtti eredményt a mobilitási célú lakhatási támogatás adóévben juttatott összege, legfeljebb az adózás előtti nyereség összegéig.

- Még kedvezőbb a KKV kamatkedvezmény! A megfizetett kamat százalékos és abszolút összegű korlát nélkül, teljes egészében figyelembe vehető adókedvezményként (az adó 70 %-os mértékéig). Változás továbbá, hogy nem csak a 2017-ben, hanem a korábban megvalósított beruházáshoz felvett és még vissza nem fizetett hitel után is igénybe vehető a kedvezmény, amennyiben a beruházott eszközök még a vállalkozás könyveiben szerepelnek év végén.

Miért érdemes adótanácsadót bevonni a TAO bevallás összeállítása során?

A cégek jelentős része nem használja ki a törvény nyújtotta kedvezmény lehetőségeket. Azon cégek esetében, ahol élnek az alábbi kedvezményekkel, számos esetben tapasztaljuk, hogy nem a megfelelő módon és mértékben történik azok érvényesítése, amely adókockázatot vagy ki nem használt adómegtakarítást eredményez.

A társasági adó törvényben meghatározott adókedvezmények érvényesítésére utólag, önellenőrzéssel nincs lehetőség!

 Forduljon koordinátor és adótanácsadó munkatársainkhoz bizalommal!

ADÓK, JÁRULÉKOK VÁLTOZÁSAI

• A munkáltatót terhelő szociális hozzájárulási adó 2017-ben 27%-ról 22%-ra csökken, 2018-ban pedig további 2 százalékponttal, 20%-ra.
• A kormány a szociális hozzájárulási adó mértékének csökkentésével egyidejűleg az egészségügyi hozzájárulás mértékét is csökkenti 2017-től 27%-ről 22%-ra, 2018-tól pedig tovább csökken 20%-ra.
• A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után a társas vállalkozás, tagi munkavégzés esetén a szociális szövetkezet, valamint a törvény által meghatározott személy által fizetendő egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege 7110 forint (napi összege 237 forint). 
  
  

SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ

• A családi kedvezmény miatt nem szűnik meg az első házasok kedvezménye. 2017-től a házasságkötést követő hónaptól 24 hónapon keresztül vehető igénybe a kedvezmény a családi adókedvezmény lehetősége mellett is.
  
• A kétgyermekes családok esetében további 5.000 forint családi adókedvezmény vehető igénybe, tehát 15.000 forintra nő az adókedvezmény mértéke gyermekenként. 2017-ben kettő eltartott esetén 100.000 forint, 2018-ban 116.670 forint a családi kedvezmény mértéke.
  
• Személyi jövedelemadó bevallás tervezet
  1. Ügyfélkapus adózó: ha nem kért munkáltatói adómegállapítást, ebben az esetben az adóhatóságtól adóbevallási tervezet fog kapni március 15-ét követően.
  2. Nem ügyfélkapus adózó: Lehetősége lesz a bevallási tervezetet postai úton, SMS-ben, vagy elektronikus úton kérni március 15-ig.
  3. A bevallási tervezet javítására ügyfélkapus azonosítású internetes felületen vagy bevallás benyújtásával lesz lehetőség. Amennyiben javítás nem történik május 20-áig, abban az esetben a tervezet adatai kerülnek felkönyvelésre, hiszen ebben az esetben az adóbevallási tervezet adóbevallásnak minősül.
  4. Pótlólagos adófizetést május 20-áig kell teljesíteni, az adóhatóság a visszaigénylést 30 napon belül teljesíti.
  5. Ha a nem ügyfélkapus adózó április 30-ig nem ad be bevallást, akkor a NAV értesíti, ha visszaigényelhető vagy fizetendő adója van.
  
  

CAFETERIA

• 2017. január 1-től a béren kívüli juttatások és az egyes meghatározott juttatások 1,18-szorosa után szükséges megfizetni személyi jövedelemadót, illetve az egészségügyi hozzájárulást. Tehát az adóalap a juttatások 118%-a lesz.
  
• A béren kívüli juttatások közé bekerült évi 100.000 forint készpénzben adható juttatás. A juttatás összegét arányosítani kell munkavállaló által az adott munkáltatónál az adóévben a juttatás alapjául szolgáló jogviszonyban töltött napok szerint, ha a munkavállaló munkaviszonya csak az év egy részében áll fenn, kivéve, ha a magánszemély munkaviszonya a magánszemély halála miatt szűnik meg. Az éves keretösszeget meghaladóan adott pénzösszeg munkavállaló esetében bérjövedelmeként adóköteles.
  
• A béren kívüli juttatások közé csak a 100.000 forint készpénz, illetve a SZÉP-kártya tartozik 2017. január 1-től, együttesen 450.000 forint éves keretösszegig kedvezményes adóterheléssel (34,22%). A béren kívüli juttatások után a foglalkoztató a juttatott összeg 1,18-szorosa után 15% személyi jövedelemadót és 14% egészségügyi hozzájárulást köteles fizetni.
  
• A 2016. december 31-én béren kívüli juttatásnak minősülő, de 2017. január 1-jén már nem nevesített juttatásokat a munkáltató 2016. december 31-ét követően egyes meghatározott juttatásként biztosíthatja. Ebbe a körbe tartoznak az alábbi juttatások:
  
  • Erzsébet-utalvány / Étkezési utalvány
  • Helyi utazási bérlet
  • Iskolakezdési támogatás
  • Iskolarendszerű képzés
  • Munkahelyi étkeztetés
  • Önkéntes pénztárak
  • Üdülési szolgáltatás
  • Foglalkoztatói nyugdíjpénztár
• Az egyes meghatározott juttatások 1,18-szorosa után 15% személyi jövedelemadót és 22% egészségügyi hozzájárulást köteles fizetni a munkáltató, így az adóteher 43,66%.
  
• Az adómentes juttatások bővültek a lakhatási támogatásra nyújtott juttatással. A törvényben rögzített feltételek fennállása esetén a foglalkoztatás első öt évében adómentes a munkáltató által nyújtott lakhatási támogatás meghatározott része.

A MINIMÁLBÉR változásáról ITT olvashat!

A teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére 
megállapított alapbér kötelező legkisebb összege (minimálbér) a teljes munkaidő teljesítése esetén

• 2017. január 1-jétől havibér alkalmazása esetén 127.500 forint, hetibér alkalmazása esetén 29.310 forint, napibér alkalmazása esetén 5.870 forint, órabér alkalmazása esetén 733 forint;
• 2018. január 1-jétől havibér alkalmazása esetén 138.000 forint, hetibér alkalmazása esetén 31.730 forint, napibér alkalmazása esetén 6.350 forint, órabér alkalmazása esetén 794 forint.

A legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igénylő munkakörökben foglalkoztatott munkavállaló garantált havi bérminimuma a teljes munkaidő teljesítése esetén

• 2017. január 1-jétől havibér alkalmazása esetén 161.000 forint, hetibér alkalmazása esetén 37.020 forint, napibér alkalmazása esetén 7.410 forint, órabér alkalmazása esetén 926 forint;
• 2018. január 1-jétől havibér alkalmazása esetén 180.500 forint, hetibér alkalmazása esetén 41.500 forint, napibér alkalmazása esetén 8.300 forint, órabér alkalmazása esetén 1.038 forint.

Az ÁFA tv. 2017 január 1. hatállyal életbe lépő módosítása alapján azokban az esetekben, ahol az áthárított áfa összege eléri a 100 000 Ft-ot, a vevő adószámát fel kell tüntetni a számlán. Amennyiben tehát az áfa-alapja meghaladja

• 27 %-os adómérték esetén a 370 000 Ft-t,
  
• 18 %-os adómértéknél az 556 000Ft-ot;
  
• 5 %-os adómérték esetén pedig a 2 000 000 Ft-ot a vevő adószámának feltüntetése kötelező tartalmi elem lesz. [2016. évi LXVI. törvény 76. § 2. pont]

A számla tartalmára vonatkozó előírások betartása azért is fontos, mivel az áfa levonási jog gyakorlásának tárgyi feltétele a szabályosan kiállított számla, azaz a jogszabály által előírt, kötelező tartalmi elemeket tartalmazó bizonylat szükséges az előzetesen felszámított áfa levonásához. [2016. évi LXVI. törvény 73.§]

A társasági adó rendszerébe 2015. január 1-jétől bevezetett konstrukció alapján, az adózó a 2015. adóévtől rendelkezhet a Tao. tv. szerint megállapított társasági adóelőleg-kötelezettsége legfeljebb 50 százalékának megfelelő része kedvezményezett célokra történő felajánlásáról, amely felajánlást az adóalap feltöltéséről (adóelőleg kiegészítésről) szóló bevallásban a várható társasági adó mértékének 80%-ra kiegészíthet.

A témában megjelent részletes NAV tájékoztató a következő linken érhető el:Kattintson ide

Mennyi adómegtakarítást tud realizálni a felajánló?

Példa: A vállalkozás 2016-ra számított társasági adója 12.5 MFt, ennek 80 %-át, azaz 10 MFt-ot felajánlhat a vállalkozás december 20-ig az alábbi kedvezményezett célokra. A Tao „megcímzésével”, illetve az előbbi összeg felajánlása után adójóváírásra válik jogosulttá a vállalkozás, a felajánlott összeg 7,5 %-ig. Amennyiben a feltételeknek megfelel, 10 Mft felajánlással akár 750.000 Ft-ot tud megtakarítani a vállalkozás.

A felajánlásra május 31-ig a végleges adóbevallásban is van lehetőség, viszont az így elérhető adókedvezmény mértéke csupán 2,5 %.

Látvány-csapatsport támogatás esetén a felajánló nem jogosult jóváírásra az átutal összeg 12,5 százaléka után (kiegészítő támogatás) valamint az „1 százalékos” összeg után, emiatt adóelőleg és adóelőleg kiegészítés (feltöltéskor) terhére tett felajánlás esetén ténylegesen 6,5 % adójóváírást tud elérni a vállalkozás, éves adó terhére történő sport felajánlás esetén pedig ténylegesen 2,17 %-ot.

Milyen további előnyei vannak az adóelőleg terhére történő felajánlásnak? 

• Az Ön által befizetett társasági adó összegének nagy része célzottan egy Ön által megjelölt szervezethez kerül.
• A támogatónál nem merül fel finanszírozási szükséglet, mert az év közben megfizetendő társasági adóelőlegeket „át lehet irányítani” a kedvezményezett részére, az átirányított összeget a NAV fogja elutalni a kedvezményezettnek a támogató által már befizetett társasági adóelőlegből.
• Sporttámogatás esetén a kiegészítő sportfejlesztési támogatás összege is elismert költség a társasági adóban, nincs adóalap növelési kötelezettség,
• Az adóelőleg-felajánlásra tekintettel átutalt felajánlás összegének 7,5%-a, de legfeljebb az éves fizetendő adó nyolcvan százalékának 7,5%-át az adóhatóság az adózó számláján 2017 július 1.-én jóváírja. (éves adó terhére történő felajánlás esetén a kedvezmény csak 2,5%)
• Amennyiben adózó felajánlása meghaladja a tárgyévi éves fizetendő adó összegének 80%-át, abban az esetben a többletet a következő évi adófelajánlás terhére lehet elszámolni, az nem vész el és nincs szankció, csupán a 80 %-ot meghaladó részre nem jár adójóváírás.

Az alábbi kedvezményezett célokra lehet felajánlást tenni:

1. filmalkotás támogatására,
2. előadó-művészeti szervezet támogatására,
3. látvány-csapatsport támogatására

A felajánlás feltételei, folyamata:

• Támogatási szerződés megkötése a kiválasztott társasággal
• A felajánlás alapján teljesített átutaláshoz  szükséges, hogy az adózó rendelkezzen a kedvezményezett célhoz kapcsolódóan kiállított igazolással és annak egy példányát az adóhatóságnak megküldje a bevallás benyújtásáig, azaz december 20-ig. (Ezt az igazolást a megfelelő állami szervezet állítja ki, szintén a támogatható szervezetek kezdeményezésére 1-2 hét ügyintézési idővel, emiatt javasoljuk legkésőbb november 30-ig benyújtani az igazolás kérelmeket)
• Az adózó nettó módon számított adótartozása a felajánlás és az átutalás napján ne haladja meg a 100 ezer forintot.
• A felajánló adózó a vonatkozó bevallását határidőben benyújtotta (december 20 illetve május 31)
• A felajánló adózó a vonatkozó bevallásban fizetendő adóelőlegként megjelölt összeget megfizette

Hogyan tudom igénybe venni a kedvezményt?

Keresse csoportvezetőjét. Az adóelőleg-kiegészítési kötelezettség során vagy jövőbeli adófelajánlás során felmerülő kérdések megválaszolásában valamint az összes adminisztrációs kötelezettség lebonyolításával kapcsolatban együttműködő partnerünk teljesen díjmentesen áll az Önök rendelkezésre, amennyiben az adófelajánlást Ön az általa preferált szervezet részére teszi meg.

A vállalkozás pénzügyi részlegén összesen öt fő dolgozott, akik a cégcsoport könyvelését, a bérszámfejtést és a pénzügyi feladatokat látták el. 

A vezérigazgató felkérte cégünket arra, hogy tegyünk javaslatot a pénzügyi osztály átalakítására. A tanácsadó bevonását alapvetően az osztályon kialakult, a vezérigazgató által is észlelt feszült légkör indokolta, nem kimondottan szakmai problémák. 

Az együttműködés a számviteli és pénzügyi feladatok, folyamatok, felelősségi körök feltérképezésével kezdődött. 

A tanácsadás keretében átvilágítottuk a céget számviteli szempontból is és feltártuk az ellenőrzés hiányából adódó hibás könyvelési eljárásokat, könyvelési kockázatokat. 

Tanácsadónk javaslatot tett a társasági adó kedvezmények optimális kihasználására, valamint a munkavállalók étkeztetésének adóhatékony módon történő biztosítására saját üzemi étkezde kialakításával.

 Tanácsaink eredményeként éves szinten több, mint húsz millió forint adót tudtunk megtakarítani a vállalkozásnak. Javaslatot tettünk a pénzügyi, számviteli folyamatok ésszerűsítésére, valamint tényszerűen rámutattunk a könyvelés és bérszámfejtés területek kiszervezésének ésszerűségére. A vállalkozás azóta is elégedett Ügyfelünk. A tanácsadás, mint szolgáltatási elem azóta is állandó részét képezi a sikeres együttműködésnek.

Részletek

Egy Ügyfél, aki az elmúlt 3 évben óriási ütemben fejlődött, segítségünkkel felismerte azt a tényt, hogy a problémák a jelenlegi könyvelésében nem megoldhatóak a 2 fős külsős könyvelőirodával.

A problémák abból adódtak, hogy a Cég túlnőtt a szolgáltatóján, aki nem tudta megfelelően kezelni a fejlődés által generált plusz Ügyfélkéréseket (évközi főkönyv, korosított listák) és a megnövekedett bizonylatszámok miatti többletmunkát. A Cég egy adott számviteli, adózással kapcsolatos kérdésére bizonytalan válaszokat kapott vagy még azt sem. Egy új lehetőséghez, munkához szükséges aktuális főkönyvi adatszolgáltatást nem tudtak időben teljesíteni.

A Cég ügyvezetője a fentiek fényében arra a következtetésre jutott, hogy a cég működése megkívánja a komplexebb könyvviteli munkát és pontos megbízható adótanácsadói szolgáltatást ezért váltani szeretett volna.

A váltásnak egyetlen akadálya, az Ügyvezető nagymértékű szociális érzékenysége volt, miszerint nem akarta a váltási szándékát közölni a könyvelővel. Az egyetlen megoldást abban látta, hogyha a könyvelő véli magát alkalmatlannak, illetve szembesül saját hibájával. 

Az Ügyfél a fent említett célból megrendelt tőlünk egy adótanácsadói kockázatfeltárást, amelyben az elmúlt másfél év adózását és kockázatait vizsgáltuk meg.

A vizsgálat folyamán az Ügyvezető által feltételezett problémák ki nem használt lehetőségek konkretizálódtak, így a vizsgálati jelentésben feltárt 2,3 milliós ki nem használt adókedvezmény és az iparűzési adó csökkentésének téves megítélése, már elég szembetűnő probléma volt.

A könyvelő a jelentést elfogadta és az Ügyvezetővel történő személyes egyeztetésen a barátságukra való tekintettel azt javasolta, hogy nyugodtan keressen egy másik könyvelőirodát ahol minden szempontból biztonságban érezheti magát.